Két lélek találkozása...-10 (+18)

Itt a vége, fuss el véle…

A következő két hónap nagyon lassan telt. Kevinnek sok fájdalmas és gyötrelmes próbálkozásba telt, míg újra lábra tudott állni. A gerinc sérülése miatt nagyon óvatosnak kellett lennie. Gyógytornára és fizikoterápiára kellett járnia, amit meg kell hagyni, hogy ki nem állhatott. Keményen megdolgoztatták, és bár tudta, hogy ez így helyes, akkor is igencsak cifra káromkodási szótárat fejlesztett ki magának. Ez az időszak Eli számára is lehetetlenül hosszú volt. Mardosta a félelem, hogy esetleg valami nem jön rendbe, félt, hogy nem lesz köztük minden olyan, mint régen, fél attól, hogy esetleg újra megbántja barátját. Kevint két hét múlva engedték csak ki a kórházból.  A gyomra miatt speciális diétán volt, és rengeteget nyafogott miatta. Az idősebb mindent megtett, hogy tökéletes ételeket főzzön szerelmének, mit a fiú szülei ámulva-csodálva figyeltek. Ennek ellenére a fiatalabb állandóan panaszkodott.

Lassan eljött a vizsgaidőszak is, és mivel a kisebb addig ütlegelte az idősebbet, amíg az el nem ment tanulni, így az újra szöszi galamb egyre kevesebb időt lehetett kedvesével. Lefárasztotta a sok tanulás, a vizsgadrukk, a folyamatos kínlódás a bűntudat miatt. Igen, még mindig bűntudata volt. Tudta. hogy Kevin nem haragszik rá, még a szülei is szeretik őt, de akkor is az ő hibája. Néhány nappal az után, hogy a fiú felébredt az altatásból Eli megkereste azt a lányt. Miután kérdőre vonta, nagyjából az egész iskola előtt küldte el melegebb éghajlatra. Hihetetlenül mérges volt és jogosan. Elmondta neki, hogy Kevin konkrétan meghalt a kis akciója miatt, és az ő ellenségének köszönhető, hogy mégis életben maradt. Még ő maga sem hitte el, hogy egy rivális megmentheti azt, akit szeret, de belátta, hogy igaza volt. Akármennyire is utálják egymást, ezt ő is megtette volna érte, hiszen soha nem kívánták a másik halálát. Egyszerűen csak jó érzés verekedni, de ennyi, nem több. És az óta ismételten meg is történnek ezek a kis balhék. Persze a győzelmi felállás nem változott, még mindig Eli verte el őket állandóan. Bár megeshet, hogy kapott egy-néhány pofont ő is, de ami azt illeti, még jól is esett neki. Ha úgy ment be a kórházba, hogy az arcán egy kék monokli tetszelgett, Kevin nagyon leszidta. Eli imádta a mérges kis pöszét, olyankor mindig csak mosolygott rajta, aminek hatására a fiatalabb még inkább kiakadt. A szülők többnyire jót nevettek az ilyen helyzeteken és már-már azon gondolkodtak, hogy a szöszi szándékosan hagyja magát megveretni.

Időközben egy váratlan meglepetés is érkezett. Kiseop a szoba ajtajában tűnt csak úgy fel egyik nap. Kevin majdnem kiugrott az ágyból a többiek nagy ijedtségére. A szöszi örült, hogy végre megismerheti a vöröskét. Nagyon jól kijöttek így hárman. Kiseop megígérte, hogy ott marad egy darabig, mert neki már nyári szünet van. Eli ezen csak morogni tudott, hogy bezzeg ő meg még megszakad ebben a melegben, hogy tanulnia kell. De legalább azon időre sem maradt egyedül kedvese. A beteg kölyök folyton beszélt és mesélt a még nála is fiatalabb társának, be nem állt a szája. A vörös is elmesélte, hogy egyre sikeresebb a színpadon, mint táncos. Kevin szülei meg voltak rökönyödve, de jó értelemben, hogy fiuk ilyen szinten képes volt feloldódni. Még azon sem voltak meglepődve, hogy barátnő helyett egy baráttal találkoztak, sőt, talán még jobban is örültek neki, miután látták milyen kis szerelmes az a kettő. Nagyon boldogan telt el az a két hónap ahhoz képest, hogy közben mennyi fájdalom és kínlódás járta át a sérültet. A kiengedése után a szüleihez költözött, akik kivettek egy lakást a kórháztól nem messze. Speciális matrac kellett neki a gerince miatt, és minden nap gyógytornára és fizikoterápiára kellett mennie. A járás nagyon nehezére esett a szegénynek, de az, hogy Eli ilyen erős, most nagy hasznot hozott neki, hiszen egyedül is elbírta a fiút. Nagyon hosszú és nehéz időszak volt. Mivel nyárra a koleszt bezárták, így a két barát beköltözött Kevin lakásába arra az időre. Legalább tisztán tartották azt a kis fészket is.

A szülők és Kiseop egészen szeptember elejéig maradtak a városban. Nagyon sok kellemes napot, és estét töltöttek mind együtt. Kevin bár keményen dolgozott, minden kisírt könnycsepp megérte. Augusztus végére már könnyedén tudott járni, sőt, lassabb és könnyebb tánclépéseket is megtehetett már. A gyomra miatt még nem ehetett akármit, de egyre több mindent engedtek meg neki. Ennek kifejezetten örült is, mert már nagyon unta a nyúltápot. Akármilyen finoman is főzött az idősebb, akkor is nyúltápnak nevezte az ételt. Eli sokszor sértődött képet vágott rá, amiért mindig egy nagy cuppanós puszit kapott kiengesztelésül. Így még szép, hogy mindig megsértődött, megérte bedurcizni. A fiatalabb is tudta, hogy kedvese direkt provokálja ki a puszikat, de szívesen adta őket. Sőt, adott volna még, de a szülei jelenlétében azért nem akarta túlzásba vinni a dolgokat. Azonban nem csak ő kapott ilyen kivételes bánásmódot, így egyenesen égette a féltékenység, amikor Kiseop egy kicsit túl közel került az ő kedveséhez. Sokszor ültek összebújva, amikor Kevinnek valami fájt, vagy adtak egymásnak hasonlóan cuppanós puszikat, mint a középső az idősebbnek. A szöszi nem is sejtette, hogy a vörös szándékosan provokálja, hogy még jobban elmélyítse a kettő szerelmét. Persze, ezt a beteg sem gondolta volna, de neki is nagyon tetszett, hogy kedvese így irigykedik. A kapcsolatuk egyre szorosabbá vált. A baleset egyszer majd, talán nem is olyan sokára, csak egy rossz emlék marad. Ezt remélték legalább is.

Az ősz beköszöntével ismételten koptatták az iskolapadot. Vagyis Kevin a zongorát, Eli jobb esetben a boksz zsákot. A szülők és Kiseop is hazamentek, de megígérték, hogy gyakran jönnek majd látogatóba. A pár pedig összeköltözött a fiatalabb otthonába. Ez nem is volt kérdés egy percig sem. Az első egy-két hét egész nyugiban telt. Bár kezdett egyre kézzel foghatóbbá válni kettőjük között a feszültség. Minden éjjel együtt aludtak, és sokszor küzdöttek heves csók csatákat, de valahogy sosem mondták ki a dolgokat. Az új félév kezdetével érkezett Eli csapatába néhány cserediák. Tipikus divat sznobok voltak, s mivel a fiú nem tűri ezt a stílust, kimondottan gyorsan került velük összetűzésbe. Állandóan puffogott és nyafogott miattuk, szegény fiatalabb meg hiába akarta nyugtatni, nem volt sok sikere. Egyik nap Eli csak úgy beviharzott az ajtón, futólag megölelte a kisebbet, majd felkapott egy törülközőt és elvonult zuhanyozni. Ahogy beállt a hideg víz alá felszisszent. Az egyik idióta hátba vágta egy fakarddal. Nem szándékosan, egyszerűen csak ostoba volt és nem úgy használta az eszközöket, mint ahogy azokat kellett volna. Ezzel cefetül felhúzták az idősebbet, akinek nagyon komolyan latba kellett vetnie minden önuralmát, hogy ne verje péppé azt a gyereket. A hátán szépen látszott is a kék folt. Ahogy hozzáért a hideg víz, egyre jobban égett. Eli még párszor bele is ütötte az öklét a csempébe. Nagyon ideges volt. Emellé társult a mindezidáig visszafogott vágyakozás a párja felé. Már nagyon vágyott rá, de rettegett attól, hogy valahogy megsérül. Hiszen a gerincének egy rossz mozdulat is elég, és ezt a szöszi nem merte kockáztatni. A másik pedig az, hogy fiúval még soha nem volt együtt, Kevin meg alighanem még semmilyen formában sem volt együtt se fiúval se lánnyal. Így ő maga sem volt biztos benne, hogy igazából mit is kéne tennie. De elfojtotta magában a vágyat, a fiú épsége és egészsége sokkal fontosabb volt számára. Miután már vacogott a hideg víz miatt, elzárta és kilépett. Maga köré tekert egy türcsit és csak gondolkozott. Bámulta a padlót, valahogy nem akart kimenni a fürdőből. Észre sem vette, hogy az ajtó időközben kinyílt, majd újra becsukódott. Hirtelen forró ujjbegyeket érzett meg a tarkóján. Kirázta a hideg és ledermedt. Mozdulni sem bírt, felfogni sem bírta, hogy mi történik. Az ujjbegyek végig simították a gerincét, majd ismét a tarkójára tévedtek. Újabb hidegrázás következett, mikor még több ujjbegy indult kincskeresésre a szöszi egész hátán. A fiú nagyot sóhajtott, majd lassan megfordult. Egy csillogó szemű Kevinnel találta szemben magát, kinek arcáról sütött a vágy. Csak egy szál alsónadrág volt rajta. Mikor ezt az idősebb felfogta megnyalta a száját. Erre persze a vágyakozó tekintet még kihívóbb lett. Az ujjbegyek most a galamb mellkasát szántották fel, mire amaz rátapasztotta ajkait a fiatalabbéra. Nyelvük heves szenvedéllyel küzdött egymással. Eli nem bírta tovább, elvesztette az önuralmát. Kezeinek szabad utat adott, így a kisebb testének minden apró kis szegletét végig simította. Mikor a lényeghez ért, egy pillanatra megdöbbent. Olyan kis törékeny fiú, vékony és semmi izom nincs rajta, de ott lent, valahogy mégis… Eli elfogadta, hogy innentől nincs vissza út, férfivá kell avatnia kedvesét. Kevin pedig nem tétovázott. Visszatolta a szöszit a zuhany alá, és megnyitotta a vizet. Egy pillanatra megugrott, majd azonnal melegebbre állította a hőmérsékletet. Dobott még egy szúrós pillantást a másiknak, sugallva, hogy ez nem egészséges, de már vissza is tapadt az ajkaira. Az a néhány lépés alatt, míg visszaértek a kabinba, a galamb elhagyta a törülközőjét. A helyett már a kisebb keze vette kezelésbe a dolgokat. A sóhajtozások felváltva hagyták el mindkettejük ajkait, többnyire belesóhajtva a csókjukba. Valamilyen úton –módon, sőt, felettébb profi módon került le az alsó Kevinről. Mindketten Ádám-kosztümben álltak a langyos víz alatt, ami pont jól esett a felhevült testüknek. Érezhető volt, hogy kicsit tartózkodnak mind a ketten, nem tudják hogyan tovább. De azt is érezték, hogy akarják, de nagyon. Ez odalent már kézzel fogható volt. Kevin tett egy merész előrelépést, és közelebb, illetve lábujjhegyre állva épp a galamb kistestvére felé állt. Eli nekinyomta a falnak a kisebbet, majd a lábait a dereka köré csavarva kissé feljebb emelte. Belenézett a szemébe jó mélyen. Az, hogy vizesek voltak, sokat segített, vízben mindig könnyebb. Az idősebb lecsúsztatta a kezét a kisebb fenekébe markolva, majd becsúsztatta egyik ujját a nyíláson. A fiatalabb felszisszent, de a szeméből egy pillanatra sem tűntek el a vágy szikrái. Az egyik ujjat hirtelen követte egy másik, majd egy harmadik. Most Kevin már összeszorította a szemeit, de pár pillanat múlva egy bíztató pillantást vetett az idősebbre. Tudta, hogy fájni fog az elején, de akarta. Majd megszokja és a végén élvezni fogja. Már egy ideje csak ez járt a fejében, hogy itt az ideje átlépni ezt a határt. Tudta, hogy a másik félti, és csak óvni akarja, de nem óvhatja örökké. Egy hangos kiáltás hagyta el a száját abban a pillanatban, ahogy Eli behatolt. Az idősebb pár pillanatig nem mozdult, várta, hogy Kevin szemeibe visszatérjen a vágy. Mikor a fiatalabb éhesen kapott az idősebb ajkai után, amaz enyhén mozogni kezdett benne. Nem akarta, hogy hirtelen fájdalmat okozzon, így fokozatosan gyorsított a tempón. Kevin még fel-felsziszegett olykor, de a nyögések kezdték átvenni az irányítást. Az idősebb is már szenvedett… Jó értelemben. Eli tudta, hogy elég nagy méretekkel van megáldva, és a tény, hogy ilyen szűk a párja popója, megtöbbszörözte a gyönyör érzetét. Alig bírta tartani a dolgot, márpedig addig nem fog elmenni, míg a párja ebben meg nem előzi. Próbált mindig kicsit más szögben mozogni, hogy megkeresse a kisebb érzékeny pontját, amit jó néhány lökés után meg is talált. Kevin hangosan nyögött fel, ahogy kedvese eltalálta azt az egy idegcsomót. A mozgás közben persze az ő „fegyvere” is lüktetni kezdett, egyre közeledett a csúcs felé. Zihálva kapkodtak mind a ketten levegő után. Eli begyorsított és csak arra az egy pontra játszott rá- meglehetősen nagy sikerrel. Egy majdnem-sikoly hagyta el Kevin ajkait, ahogy vágyai beteljesültek. Az idősebb pár lökés után követte párját és megtelítette forró nedvével. Beteljesültek vágyaik, végre megtört a jég.

-Szeretlek!- mondta határozottan a szöszi.

-Én is téged! Mindennél jobban!- felelte a másik.

 Az akció befejeztével még álltak ott a víz alatt pár percig, próbálták kifújni magukat. Azonban a kisebb nem bírt megállni a saját lábán, remegett a gyönyör utó érzetétől. Az idősebb, aki szintén alig bírta el magát és társát, nagy nehezen elzárta a vizet, majd becipelte kedvesét a hálószobába. Lefektette, befeküdt mellé, és jól bebugyolálta magukat a meleg takaróba. Egymással szemben feküdtek és egymás arcát simogatták.

-Holnap én teszem ezt meg veled- suttogta a kisebb.

-Na arra várhatsz, ebben a kapcsolatban te vagy a lány- Eli ezt határozottan állította.

-Fogadjunk cicuska?

-Cicuska? Te meghibbantál… de akkor sem kapod meg a hátsómat.

-Majd meglátjuk!- kuncogott egy jót, majd megcsókolta szerelmét és karjaiban merült mély álomba.

Összebújva, egymás mellett, immáron igazi párként feküdtek közös ágyukban.

VÉGE