Macska vagy róka?-10 (+18)

Az értékek változnak.................................................

Érezted a hideg tengert a lábaid körül. Ahogy mentél befelé, egyre csak sziszegni tudtál a fagyos víz fájdalmas érintésétől. De nem érdekelt, úgy érezted, megérdemled. Megérdemelsz minden szenvedést. Összetörted a szívét a szerelmednek, és kórházba küldtél egy nagyon jó embert. Még ha nem is a te öklöd ütötte meg, a két fiú miattad kapott össze. Már rögtön az elején elrontottad. A víz már a derekadat marta. A lábaid csak úgy vittek befelé, holott már kezdtek nagyon elfagyni. Egyre beljebb és beljebb haladtál. Ahogy a víz elérte a mellkasod, hirtelen elfogyott a lábad alól a talaj. Elmerültél. Egy pillanatra megijedtél és fel akartál törni, de aztán csak süllyedni voltál képes. Kifújtad minden levegőd, és hagytad, hogy a jeges víz megtelítse tüdődet. Furcsa érzés volt, hiszen égetett. Tudtad, hogy a fulladás tünetei az égető érzés, majd a kimelegedés még jéghideg vízben is. Nem féltél. Egyedül szüleid után sírtál, bár a víz minden könnyedet elvitte. Rettegtél, hogy túl nagy fájdalmat okozol nekik, de legalább elengedhetnek és minden tőled induló gondjuk megszűnik. Többé senkinek sem kell attól tartania, hogy megbántod őket, többé nem kell miattad senkinek sem vitába szállnia. Végre eltűnsz az életükből, megszabadítod őket magadtól. Jó lesz ez így, ez így helyes. Szemeidet már behunytad, békében vártad a halált. Nagyon kellemetlen érzés kapott el a gyomrodnál, majd a válladnál... nem értetted, mi lehet, ez nem a fulladás miatt van. De egy pillanat múlva a világ megszűnt létezni számodra... vagy te szűntél meg létezni a világ számára?
Valami azonban nem stimmelt. Ismeretlen eredetű sípoló hangokat hallottál magad körül. Puha és meleg helyen feküdtél... legalább is úgy érezted, hogy fekszel. Mintha emberek zaját is hallanád. Mi történt? Talán mégsem haltál meg? De hogyan? Az az érzés a válladon, egy kar lehetett, ami visszahúzott? De mégis ki fosztana meg az örök békétől? Értetlenül nyitottad ki a szemeidet. Sötét volt, de valami neon fény világított tőled kicsit távolabb. Körbenéztél. Biztosan egy kórházban vagy, ezt felismerted. Nem ült senki a melletted lévő székben és sem orvos, sem nővér nem volt a közeledben. Feltehetően éjszaka van. Felsóhajtottál. Hát mégis élsz. Mégis mindenkinek csak a kárára vagy. Még meghalni sem vagy képes. Elszomorodtál, de beletörődtél. Ha kiengednek, felmondasz, és haza mész. Többé neked itt nincs keresnivalód. Gondolataid közben merültél álomba. Álmodban AJ húzott ki a partra. Szinte hallottad is rémült hangját, ahogy próbál téged szólítgatni, majd érezted kezeit a mellkasodon, levegőjét a szádban, ahogy megpróbált újraéleszteni. Mivel élsz, sikerült neki, bár ki is tette ezt meg a valóságban. Reggel az orvosi vizit során egy pszichológus is meglátogatott és ott hagyta neked a névjegyét. Mintha nem tudnád, mi bajod van. Minden esetre elég megvető pillantásokat kaptál a nővérektől. Nagyon érdekesnek bizonyult még valami. Apróbb sikolyokat hallottál a folyosóról, illetve sietős nővéreket láttál elfutni az ajtód előtt. Talán történt valami baleset? Annyira nem is érdekelt. Ám amit ekkor az ajtóban láttál meg, új értelmet adott a dolgoknak. Egy napszemüveges, rövid hajú igencsak dögös fiatalember lépett be a szobába. Behúzott minden függönyt, levette a szemcsit és leült a székre melléd.
-Örülök, hogy felébredtél- közölte veled hidegen AJ.
-Én nem...
-Oh szóval ez a helyzet? Mondd, te csak menekülni tudsz?
-Menekülni? Inkább lezárni a dolgokat...
-És ez mégis milyen lezárás? Tudod te, mennyire rettegtem, hogy elveszítelek?
-Miért? Legalább nem lenne több gondod velem!
-Szerinted csak az a jó, ami gondtalan? Istenem, hát nem lehet érted küzdeni?
-Küzdeni? Egy baráttal és társsal? Ugrasszak össze két jó barátot csak azért mert én hülye vagyok?
-Ne ugrassz össze. Döntsd el inkább végre, hogy mit akarsz!
-Elmenni innen! Minél távolabb lenni tőletek!
-Én azt hittem szeretnél a barátnőm lenni!
-Én szeretlek és szeretnék a barátnőd lenni, de nem akarok az utadba kerülni! Csak fájdalmat és szenvedést okozok!
-Értem... szeretsz, de nem akarsz velem lenni. Ennek mi az értelme?
-Hol voltál eddig mindvégig? Nem vetted észre mekkora balhét okoztam?
-De igen, de csak azért, mert képtelen vagy választani!
-Így van! Képtelen vagyok rá!
-Most mondtad, hogy szeretsz! Eli-t is szereted?
-Nem, nem szeretem.
-Akkor mi a fenét nem tudsz még? Vagy talán jó lenne kipróbálni őt is az ágyban?
-Nem, dehogy. Nem akarok vele lefeküdni! Hogy képzelheted?
-Hogy képzelhetem? Na mégis mit gondolsz?! Szeretsz, lefekszel velem aztán meg azt mondod, nem tudod mit akarsz? Kérlek... jajj várj! Azt mondtad szeretnél a barátnőm lenni! Akkor elmagyaráznád kérlek, hogy mégis mi a fenén vitatkozunk még?

Ezzel megakasztott. Igaza volt. Persze, hogy őt szereted, és minden vágyad vele lenni. De ezzel fájdalmat okozol Eli-nak. Önző dolog lenne tőled úgy együtt lenni az egyikkel, hogy közben a másik szenved.

-Rendben, és mi lesz Eli-al? Ő majd ezt szépen csendben végig nézi?
-Csak ő jár a fejedben? Ennyire nem bízol benne, hogy képes ezzel megbirkózni?
-Elvégre összevertétek egymást...
-Mert képtelen voltál kimondani, hogy neked ő nem kell, csak hagytad, hogy megcsókoljon. És mint megtudtam, kétszer is...
-Mert te sem mondtad ki, hogy mit akarsz... az egyetlen, aki kimondta, Eli volt.
-Rendben van, akkor, bár már kimondtam, amikor megkértelek, hogy légy a barátnőm, kimondom most is. Légy a barátnőm!
-Leszek a barátnőd, ha megígéred, hogy ugyanolyan jóban maradtok mindannyian.
-Már megint... nem hagynád esetleg véletlenül, hogy ezt mi intézzük el magunkban? Miért kell mindent neked megoldani?
-Az istenit, mert miattam van az egész!
-Miért is? Megint itt tartunk!

Ismét elhallgattatott. Igen, megint igaza volt.

-Komolyan úgy érzem, hogy te csak akkor vagy elégedett, ha marcangolhatod magadat. Ha van, aki sajnálhat, ha rossz neked, ha egyszerűen csak szenvedhetsz.
-Ez nem igaz!!!
-Akkor most miért vagy ilyen önmarcangoló mártír???!

Elképedtél. Komolyan itt vitatkozol AJ-vel és komolyan ennyire igaza van? Jobban ismer ő téged, mint te magadat.

-Rendben, akkor hogy legyen? Mit akarsz, milyen legyek? Mit tegyek?
-Mondjuk úgy alapvetően mi lenne, ha egyszerűen járnál velem és nem érdekelne, hogy ezt mi hogyan intézzük el a fiúkkal?
-Rendben, megpróbálom.
-Helyes. Holnap visszajövök, addigra állítsd át az agyad erre a működésre!

És ezennel ott hagyott. Dühös voltál. Vagy boldog? Fogalmad sem volt. A következő napokban még vitáztatok hasonlókat, de legtöbbször csak beszélgettetek. Három nap múlva kiengedtek. Nem volt semmilyen maradandó sérülésed a lelkieket kivéve.
Mikor végül bementél az ügynökséghez, egy szöszi galambbal találtad szemben magad.

-Nos, akkor egy másik rapper barátnője vagy, ugye?- sóhajtott.
-Igen. Sajnálom Eli, nem akartalak megbántani.
-És ezért inkább megölöd magad? Tudod, jobban belegondolva, inkább le is mondok rólad. Túl sok a baj veled. Remélem azért AJ képes lesz kordában tartani!- majd fejcsóválva és nevetve tovább állt. Pislogva néztél utána, és kezdted azt hinni, hogy ez a fiú csak egy kalandot akart. De ha így van, akkor egyszer még megvered. Minden esetre tovább mentél és egy perc múlva már a barátod karjaiban voltál. A többiek vegyes érzelmekkel néztek rád, nem igazán tudták, hogy barát vagy, vagy ellenség. Jogos volt a kétkedésük.
Mint utólag megtudtad, AJ húzott ki a partra. Már messziről látta, hogy mire készülsz, de hiába kiáltott utánad, a te agyad már ki volt kapcsolva. 4
A következő pár hét mozgalmasan, de vidáman telt. A munkáitok miatt nem tudtatok annyit találkozni, mint amennyit szerettetek volna, de minden egyes megadatott percet méltóan töltöttetek el. A nagyvilág is felfigyelt rátok, még ugyan nem lett hivatalosan is bejelentve a kapcsolat, nem bujkáltatok. Mondhatjuk, hogy végre megtaláltad a helyed és rendeződtek a dolgaid. Eli általában messze állt meg tőled, ha épp a csapattal voltál, de nem volt balhé, olykor-olykor még váltottatok is pár szót.

Egy este együtt mentetek haza pároddal és nevetgélve húztad be magad után a lakásba. A vacsi már meg volt főzve, csak megmelegítetted, majd egymást etetve, és közben szépen lecsöpögtetve a terítőt, fogyasztottátok el a finom étket. Ezután következett egy közös fogmosás, majd egymás nyakon fröcskölése. Olykor óvodában érezted magad mellette, de nagyon örültél, hogy le tudta vetkőzni azt a komoly oldalát is, amit annyit látni a tv-ben. Ezután te kilökted őt a fürdőből, kellett némi idő a női dolgokra is. Mikor bementél a szobába, barátot épp a pólóját cserélte ki és háttal állt neked. Azaz csak szerette volna kicserélni. Odasuhantál némán hozzá, és megcsókoltad a hátát. A hideg is kirázta, és láttad rajta, hogy libabőrös lett. Nem voltatok együtt azóta az éjjel óta, és már nagyon érett benned, hogy ismét megtörténjen. Rajtad csak egy lenge hálóing volt, finoman kiemelve idomaidat. AJ megfordult, majd lágyan magához húzva rátapadt ajkaidra. A hátát karmolásztad, ő pedig karodat cirógatta. Csókotok szenvedélyes mégis gyengéd volt. A levegő egyre jobban felforrt körülöttetek. Ahogy ajkai érintették nyakadat, felsóhajtottál. Ő leheletével kényeztette pihe bőrödet. Kezei finoman megfogták a hálóinged alját, majd felfelé mozgatva szép lassan lekerült rólad a ruhadarab. Határozottan ért hozzád, oldaladat és hátadat simogatta. Lassan tért át hasadra, megcirógatta a köldököt, mire te behúztad a hasadat. Kicsit csikis volt, és belemosolyogtál a csókba. Ajkadba harapott. A vágy egyre égetőbben söpört végig a testeden. Akartad, hogy végre a lényegre térjen, de azt is élvezted, ahogy kínoz téged. Mellkasát simogatva csókolgattad a nyakát, miközben kezei hasadról kínzó lassúsággal haladtak felfelé. Tenyerébe véve melleidet felsóhajtottál és belefújtál a tarkójába. Játéka nagyon jó érzés volt. Szép lassan mindenre felkészültél. Soha nem találkoztál még ilyen gyengéd és figyelmes férfival. Óvatosan kicsatoltad az övét, majd benyúltál nadrágja alá. Ahogy végig húztad kezedet kidudorodó férfiasságán, ő sóhajtott fel. Lassan letoltad róla a nadrágot, de nem engedte meg, hogy ajkaidat elszakítsd az övétől. Egy alsóban álltatok egymással szemben az ágy mellett. Finoman karjaiba vett és lefektetett az ágyra. Befészkelte magát a lábaid közé és célba vette a nyakadat. Úgy érezted, egyre vadabbá válik, de már nagyon itt volt az ideje. Úgy akartad megszabadítani alsójától, mint akkor a nadrágjától, de valamiért nem hagyta és kajánul rád mosolygott. Tudtad, hogy kínozni akar, húzni az agyadat, de belementél a játékba. Nyakadat csókolta, míg oldaladat és melleidet simogatta. Fészkelődtél alatta, már nagyon kívántad. Egy óvatlan pillanatban rámarkoltál a gatyáján keresztül játékszerére, kicsalva belőle egy hangos nyögést. Elismerően mosolyodtál el. Érezted, hogy sokáig már ő sem bírja. Oldalra feküdt ki melléd, majd nagyon lassan húzta le rólad bugyidat. Hátára lökted, és ahogy felé másztál, lábaiddal hátrafelé letoltad róla a megmaradt ruhadarabját, közben szépen ráereszkedve csípőjére. Alfeledet dörgölve az ő kincséhez kínoztad most te őt. Sóhajtások és nyögések hagyták el ajkaitokat. Faltátok egymást, nagyon ki voltatok már éhezve. Hirtelen megfordított és abban a pillanatban, határozottan beléd hatolt. Kisebb sikítás hagyta el a szádat, míg ő felnyögött. Lassan mozgott benned, mégis minden lökéssel tökéletesen tudta, hogyan okozhat neked még több örömet. Mielőtt begyorsíthatott volna, te megint a hátára fektetted. Csípőddel kicsit gyorsabban mozogtál, közben mélyen a szemébe néztél. Karjaidat kiegyenesítve a feje mellett lovagoltál rajta. Láttad, hogy már ködös a tekintete az élvezettől, de te sem láttál már tisztán. Aztán egyszer csak felült, erősen magához szorított és nyakadra támadt. Szívogatta, harapdálta, míg te mély nyomokat hagytál a hátában. Közel voltatok már mindketten a beteljesüléshez, de ő még mindig nem gyorsított be. Visszafektetett maga alá és továbbra is csak húzta az agyad. Könyörögve néztél rá, iszonyúan égtél már a vágytól. Fokozatosan gyorsított a tempón, hamar meg is találva a gyenge pontodat. Nem bírtad tovább. Hátad megfeszült, kétségbe esetten kapaszkodtál a lepedőbe, és egy hangosabb sikoly kíséretében elélveztél. AJ néhány lökés után követett teljesen rád nehezedve. Érezted, ahogy forró nedve megtelít. Alig kaptál levegőt, csillagokat láttál és még remegtél is. Érezted, hogy ő is levegő után kapkod. Percekig feküdt még rajtad és benned. Mikor végül elszakadt tőled, melléd feküdt és szorosan magához húzott. Elgondolkodtál, hogy mennyi ilyen alkalmatok lehetett volna már, ha te nem szúrod el.
Innentől már semmi sem állhat az utatokba. Kiteljesedett a kapcsolatotok. Tudtad, hogy kemény hullámvölgy van előttetek, lesznek jó napok és kegyetlenek is. Tudtad, hogy rengeteg rajongóval kell majd megküzdened, és hogy olykor a fiúkkal is nehéz lesz kijönnöd. De már biztos voltál abban, hogy szereted, és hogy vele akarsz lenni, nem mással. Végre tudtad, ez az igazi érzés, ez a szerelem.

-Szeretlek!- mondtad mélyen szemébe nézve és mosolyogva.
-Én is téged!- válaszolta határozottan. Lehunytad szemed, kaptál még tőle egy jó éjt csókot, és karjaiba húzódva, arcodat mellkasába temetve merültél álomba.



Ami ezentúl rátok vár, az már viszont egy másik történet.........................................................................................