Nagyon élvezetesen tengetted a napjaidat a vidéki egyetemen. Barátnőddel nagyon jól megvoltatok. Az ő kedvence Kevin volt, amit te szem forgatva de mosolyogva konstatáltál, hiszen mindig neki van a legtöbb rajongója. Nem baj persze, örültél nagyon, hogy nem ugyanaz az egy a kedvencetek. Nem is volt köztetek harag még abból sem, hogy veled Hoon ilyen közvetlenül bánt. Persze odabökte neked, hogy fene a fajtádat, de végig csak nevetett. Azonban persze, hogy nehogy lazsálni kezdjetek, kaptatok egy kellemesen nehéz feladatok a nyakatokba. Házi feladatként fel kellett keresnetek 3 hivatalt, ügynökséget, tévé csatornát, vagy amit csak szeretnétek, azokon belül pedig a nemzetközi irodát, és készíteni egy felmérést, hogy ők hogyan végzik el a kapcsolattartást a külföldi országokkal. Ami azt illeti, érdekes téma volt, tetszett nektek, csak nem igazán tudtátok hogyan álljatok neki. Te úgy döntöttél, hogy az egyik ilyen "célpont" mindenképpen az NH Media lesz, ha törik, ha szakad. Megoldod, ha addig élsz is. Tudtad, hogy ez nem lesz könnyű menet, ezért inkább gyorsan letudtad a másik kettőt, hogy erre elég időt szánhass. Egy kereskedelmi csatornához mentél be, illetve egy fővárosi újsághoz. Szívesen fogadtak mindkét helyen, egyértelmű volt, hogy nem te vagy az első. Nyilván minden évben kiosztják ezt a feladatot. Bíztál benne, hogy emiatt kedvenc ügynökségedhez is könnyen bejutsz. Tévedtél. Már a recepción elakadtál. Közölték veled, hogy leghamarabb egy hónap múlva tudnak neked időpontot adni. Csakhogy a dolgozat leadási határideje két hét múlva volt. Próbáltad ezt hangsúlyozni, és hogy ez kell a diplomádhoz, de nem tudtak neked engedni. Az úgy oké, hogy elfoglaltak, de fél órájuk nincsen rád? Ennyi kéne, nem több. Szomorúan hagytad ott az épületet. Barátnőd mintha ezzel elejétől kezdve tisztában lett volna, ő meg sem próbálkozott egy ügynökséggel sem. Neked is volt alternatívád erre az esetre, de nem akartál addig máshová menni, amíg az utolsó utáni pillanat el nem jön. De azért nem akartál kockáztatni sem, így az utolsó napra egyeztettél egy időpontot egy balett egyesülettel. Sok felé járnak Ázsia területén, gondoltad ez is külföldi kapcsolatnak számít. És ennél a társulatnál te voltál az első, aki ilyet kért. Úgy gondoltad, akár bejutsz az NH-hoz, akár nem, megcsinálod a felmérést, nem érezted volna fair-nek cserben hagyni őket. Ilyet más még úgysem írt. De nem adtad fel a kedvenceidet se. Minden nap bementél akaratoskodni, hátha megunják, és beengednek. Vagy legalább összefutsz a fiúkkal. Rengeteget voltál ott, mégsem történt meg egyik feltevésed sem. Az utolsó előtti napon közölted a recepcióssal, hogy rendben, ők nyertek, többet nem is jössz ide. Mérges voltál. Nagyon. De a dacod erősebbnek bizonyult, komolyan gondoltad, hogy ezentúl elveted minden kapcsolat-felvételi szándékodat a média ezen épületével. Megírtad a dolgozatot és lássanak csodát, négyest kaptál. Nagyon örültél, a társulatos részéért még dicséretet is kaptál. Csak azért nem lett ötös, mert a fogalmazásodon még csiszolni kell. Nem bánkódtál, a szabatos írás sosem volt éppen az erősséged. Majd megtanulod. Barátnőd azonban ötöst kapott, így úgy gondoltad megkéred, hogy segítsen neked egy kicsit. Olykor-olykor összeültetek, és gyakoroltatok. Nagyon jó korrepetítor volt.
Csalódtál az NH-ban, és jelenleg még a U-Kiss imádatod sem tudott ezen változtatni.
A társulat, mivel nagyon tetszett nekik a stílusod, küldött neked két jegyet egy elkövetkező előadásukra. Igazából sosem rajongtál a balettért, de kíváncsi voltál, hogy itt vajon miben lehet más, mint otthon. Meg is néztétek az előadást, és nagyon tetszett is.
A táncórák egy kisebb szünet után újra folytatódtak. Immáron egy szinttel feljebb voltatok. A versenyig még volt egy kis idő, mivel sok helyről válogattak résztvevőket, így eltartott egy darabig a lista összeállítása. Sokat gyakoroltatok, a verseny koreográfiájába vittetek egy kis balettet is, már amennyit meg bírtatok csinálni belőle :). Hip-hop és balett- érdekes kombó, de úgy tűnt a tanárotok nagyon is értékeli az igyekezeteteket. A zenétek egy összevágott mix lett, volt benne mindenféle zene, amerikai de KPOP is. Végül három és fél perc lett a koreó, ami bőven elég is volt. Alkalmanként vagy 10x elpróbáltátok, majd meghaltatok már a végére. Azóta egyszer sem tűnt fel egy Idol Group sem a táncstúdióban. Egy kicsit el is szomorodtatok ezen. Egyik nap vetted a bátorságot és megkérdezted a tanárt, hogy anno miért volt itt a U-Kiss. A válasz ledöbbentett:
-Néha eljönnek és válogatnak a profik közül. Bár eddig lányokat még soha nem választottak- bár ha jobban belegondoltál tényleg. Nem emlékszel, hogy táncoltak volna lányok a fiúk mögött. Hm....vajon miért.....a tanár látta rajtad, hogy agyalsz, mire ezt mondta:
-Nos az okát így konkrétan nem tudom, talán az image-ük része, vagy csak szégyenlősek lennének, ha lányokkal kéne táncolniuk- mosolygott, de olyan kis gonoszan. Felnevettél. Elképzelted őket, hogy irulnának-pirulnának ha ott lennétek mellettük :). Valóban, nem tűntek olyan nagy szoknyapecéreknek. Ez valahol megnyugvást is jelentett, mert nem kellett attól tartanotok, hogy esetleg mások lesznek olyan szerencsések, hogy egy színpadra kerüljenek velük. Egyre jobbak lettetek. Az egyik próba után hallottad, hogy egy másik teremből zene szűrődik ki. Bekukkantottál. Egy fiú csapat táncolt. Nagyon jók voltak. Néhány mozdulatuk nagyon megtetszett. Egyik csapattársad is átnézett a vállad felett rájuk, és egyet értett veled. Bekopogtatok. Majd készségesen megkérdeztétek őket, hogy nem mutatnának-e egy-két trükköt, ami beleillene a ti koreótokba. Letáncoltátok a tieteket, majd neki álltatok ötletelni. A fiúk nagyon kedvesek voltak, nagyon bejött nekik, hogy csak így oda álltatok eléjük. Sikerült is kicsit feldobnotok a lépéseiteket. Egyszer-egyszer összeakadt a lábatok, akkor a fiúk kaptak el titeket, nehogy elessetek. Hát igen, akárhonnan nézzük, egy csak lány és egy csak fiú koreó nem lehet ugyanolyan. Azonban egész vicces lépéseket is sikerült kiötöljetek, ezeken majd megszakadtatok a nevetéstől. Az egyik lépésnél megcsúsztál, az egyik fiú meg is próbált elkapni, de mind a ketten elestetek. Hangos nevetésben tört fel az egész terem. Neked már a könnyeid potyogtak. Alig több, mint egy órája vagytok itt, mégis mintha már napok óta próbálnátok. Majd hirtelen valami nagyon furcsát éreztél. Az ajtó felé pillantottál, és láttál elsuhanni onnan valakit, vagy valamit. Azt hitted szellemet látták. Majdnem felkiáltottál, hogy Hoon!, de gyorsan el is hessegetted a dolgot, biztos csak képzelődtél. Azért odamentél az ajtóhoz. Nem volt kint semmi. Képzelődtél csak, megártott a sok nevetés. De szinte azonnal meg is rökönyödtél. Egy törülköző hevert a földön a fal mellett. Felvetted és megnézted. Semmi különös, csak egy törülköző. Azonban ez azt jelenti, hogy igen is volt itt valaki, magától csak úgy nem mászott volna ez ide. Úristen!!!! gondoltad, ha Hoon pont azt látta ahogy a fiúkkal vagytok, te jó ég............két lány és vagy hat fiú együtt...........nem sok jó gondolat bölcsője a szituáció. Megijedtél. Barátnőd is kijött hozzád, nem értette mi bajod.
-Volt itt valaki, és meg mernék rá esküdni, hogy Hoon volt.- mondtad jégbe fagyott arccal.
-Ajajjj.....abból még nagy baj lehet- nyugtázta szintén megijedve. Tudta, hogy te mennyire oda vagy a nyusziért, és sejtette, hogy most milyen gondolatok cikáznak át az agyadon. De felhúzott, mivel időközben térdre rogytál az ajtó előtt, és visszavitt. A fiúk értetlenül néztek rád, a barátnőd pedig kétségbeesve rájuk. Azonnal elkezdtek hülyéskedni, és meg kell hagyni, ezek zsigerből volt idióták. Nem bírtad ki, muszáj volt nevetned. Enyhült a rossz kedved, bár nem múlt el. Éjjelre pedig visszajött. A következő napokban nagyon feszült és feszélyezett voltál, de a táncba mindent beleadtál. Közeledett a verseny, tökéletesnek kellett lennetek.............................................................................................................
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése