Dögös Nyuszooo-4

Step up!

A következő pár nap nagyon zsúfoltan telt. Suli, beadandók, táncpróba, megint suli. El voltál havazva. És mindenki más is. Nem is nagyon maradt időd marcangolni magadat a néhány nappal ezelőtti események miatt. Csak készült rólatok egy közös kép, mint megannyi más fannak is, talán akár több százan is lehetnek. Ennyi. És koránt sem biztos, hogy őt láttad ott a terem ajtajában. Csak egy érzés volt, az pedig becsaphat. Remélted, hogy nem ő volt, de valahol mégis abban bíztál, hogy mégis. Nem tudtad, hogy ez jó vagy nem jó dolog. Látott a fiúkkal és elviharzott. Miért? Dolga volt? Könnyű csajnak könyvelt el és inkább ott hagyott? Esetleg féltékeny volt? Féltékeny??? Hova gondolok én? Mégis mi a jó fenéért lenne pont féltékeny? Uh...ez már túl megy a határon, vissza kell vegyek az egómból......harsogta a benső hangod. Hát igen, mégis miben lennél te olyan különleges, hogy éppenséggel rád legyen féltékeny. Ugyan, volt ott egy fiú, akinek hirtelen dolga akadt és ennyi. Nem kell ennél többet belemesélni a dologba. Egy hét múlva már őszintén elhitted, hogy csupán ennyi történt.
A próbákon bemutattátok a többieknek is a srácoktól tanult figurákat, amit nagy tapsvihar követett. Egész egyedi és ötletes lett a koreó. Mindenki meg volt elégedve. Ti is. És te is. Mikor idejöttél még álmodban sem hitted volna, hogy valaha is képes leszel táncolni akár egy picit is. Erre nézzenek oda, már versenyre is mehetsz. Nem semmi teljesítmény :). Az iskola se ment rosszul, masszívan tartottad a négyes átlagot, ez hozzád mérten elképesztő eredménynek számított. Büszke voltál magadra. Következő hét péntekén kezdődött a verseny. Két naposra szervezték, így lényegében két estét is végig bulizhattatok ^^. Ám pénteken, mikor megérkeztetek, kicsit megingott az önbizalmatok. Hihetetlenül ügyes csapatok voltak még ott rajtatok kívül. Voltak ugyan páran, akikről éreztétek, hogy talán még le is nyomhatjátok őket, de azért uh........egynéhány másik csapat borzasztóan ügyes volt. Oh és még valami, a fiúk *-*. Mert hogy volt külön fiú és lány csapat verseny is. Az a sok dögös srác, csak úgy olvadoztatok. Hál-istennek az a banda pont nem volt ott, akiktől tanultatok, a végén még akár lopással is vádolhattak volna titeket. Sajnos láttatok már erre példát. Együtt mentetek a másik tovább jutott csapattal, bár nem voltatok nagyon jóban az eset óta. Lepakoltatok és átöltöztetek. Csináltattatok egyen pólót, félvállas fekete, laza felső egy szárnyas szív mintával. Csinos volt, és olyan hip-hop-os. Felálltatok próbálni, de nem teljes gőzzel, és igyekeztetek figyelni, mert ha valaki nagyon nézett titeket, lassítottatok, nehogy lemásolhassák a lépéseket. Szörnyű volt, hogy ilyen előítéletekkel kellett lennetek, de az ördög ugye sosem alszik. Nyugtáztátok, hogy nincs szükségetek több gyakorlásra, ezért leültetek a fal elé. Egy fiúbanda is oda ült a közeletekbe. Lassacskán beszédbe elegyedtetek velük, kedvesek voltak.
-És ti tudjátok, hogy kik lesznek a bírák?- hangzott az egyik fiú kérdése.
-Nem fogalmunk sincs. Lehet bármit is tudni amúgy?- kérdezett vissza az egyik csapattársad.
-Én annyit tudok, hogy ha jól tudom vegyesen lesznek fiú és lány Idolok is- szólalt meg egy másik srác. Nah ez kiverte a biztosítékot. Idolok? Komolyan? Jujj *-* akkor nagyon-nagyon jónak kell lennetek. És mi van ha pont a U-Kiss-ből jön valaki? Bár az nagy eséllyel Kevin vagy Kiseop lenne, ők a legjobbak ^^ Kevin a legtöbb lányt is leverné :). Bár jelenleg mindegy, hogy ki jön, így is úgy is szívroham lesz a vége. Nem sokkal később meg is jöttek a zsűri tagjai. Egy középkorú férfi és nő lépett be elsőként a nagy terembe, amolyan koncertterem volt. A srácok mondták, hogy ők mindketten egy egy táncstúdió igazgatói. Kemény dió már így helyből. Aztán jött még két ismeretlen nő, ők is tanárok lehettek. És akkor megállt a szíved. Bejött a megérzésed. Az egyik Idol tényleg pont Kevin volt. Bár ő már látott egyszer, így egy kicsit megnyugodtál. A másik Idol még nem érkezett meg. Úgy tippeltétek, hogy egy lány lesz, bár akkor lánytöbbség lenne a zsűriben. El is terelődött a figyelmetek róluk. Elbeszélgettetek még, illetve lestétek a többieket, hogy vajon mi mindenre számíthattok majd. Majd megszólalt egy hangos csöngő. A szívetek is majd kiugrott a helyéről. Aztán jött a mikrofon próba, majd az este felkonferálása. Vagyis csak egy kis üdvözlés, illetve közölték veletek, hogy van még fél óra a kezdésig, és hogy 10 perc múlva a közönség is beülhet. Nem nyílt esemény, így csak meghívóval lehet itt lenni- ezt is a fiúktól tudjátok. Kíváncsiak voltatok kik kaphatnak ilyen meghívókat. Talán régi táncosok, vagy tanárok, akik tehetségeket keresnek. Bár neked mondjuk nem állt szándékodban táncosként élni, arra valahogy nincsen intenzitásod, a többieknek viszont már annál inkább! Tudtad, hogy az ő kedvükért muszáj mindent beleadnod. És bár nem vonzott a táncos hivatás, azért szerettél volna minél több csapatot leverni :). Rátekintettél a zsűri asztalára, de a maradék egy szék még mindig üres volt. de hát van még vagy 25 perc, ráér. Baromi lassan telt el ez a kis maradék idő. Megjött az egy utolsó zsűri tag is időközben, nem ismerted fel, csak annyit tudtál, hogy EXO-s. Ha igaz, amit a többiek mondtak, akkor éppen Kai ült le Kevin mellé. Nem jött be, hogy lány Idol lesz. Így viszont 3-3 lett az arány. Beözönlöttek közben a nézők is. Pillantgattál rájuk, de nem sok mindenkit ismertél fel. Azonban egy bandát igen: 2NE1. Ajha *-*. Nem vagy oda értük de wow. Azért így élőben látni őket hát uh.....ez csak egy kis háziverseny nem? Nem hittétek volna, hogy ilyen nagyszabású lesz. Nah majd leveritek ezt még az oktatótokon. Egész sokan gyűltek össze. Láttatok ott több fiatalabbat is, gondoltátok biztos, mint vmi tanóra kellett eljönniük. Jó kis önbizalom rombolás lesz ez így nekik :). Aztán a következő, amit megláttál egyenesen szíven döfött. Megláttad a zsűri mögé leülni a  U-Kiss többi tagját is. Ott volt Hoon is!!!!!! HOON IS!!!!!!!!! Folyamatosan őket nézted, próbáltad elérni, hogy megérezzék. Nem igazán jött be. Nyilván azért is, mert nem voltál egyedül ezzel a taktikával a teremben. Szépen lassan minden és mindenki a helyére került. El is kezdődött a műsor. Egy lány csapat, majd egy fiú, és megint egy lány következtek. Így mentetek sorba. Ti majdnem utolsóként fogtok majd sorra kerülni. Közben folyamatosan kerested Hoon tekintetét, de nem sikerült megtalálnod. Pedig gőzerővel stírölted szegényt. Már attól féltél, hogy mindjárt át is égeted. Majd eljött a ti pillanatotok is. Felmentetek a színpadra és beálltatok. Ránéztél Hoon-ra még utoljára, és végre most találkozott a tekintetetek! Láttad rajta, hogy meg van lepve, nem hitte volna, hogy itt fog viszont látni. Aljasan mosolyogtál rá, késztetést éreztél, hogy úgy igazán megmutasd neki, hogy mit is tudsz te. Még egy ok, hogy a mindennél is többet adj bele. Megszólalt a zene, már táncoltatok is. Sikongatás, éljenzés, ujjongás fogadott titeket végig. Nagyon ügyesek voltatok. Élveztétek is. Egy-egy lépésnél egymásra is mosolyogtatok, sőt, még nevettetek is. Egy könnyebb lépésnél ránéztél a zsűrire, bólogattak és mosolyogtak. Tehát tetszett nekik, amit látnak- ez nagyon jó hír. Több időd nem volt őket vagy Hoon-t vizslatni, koncentrálnod kellett. Nem hibáztatok, egyszer sem. Az utolsó dob szó után még álltatok kicsit, vártátok, hogy a taps alább hagyjon. Ránéztél nyuszidra. Az arcán elismerés és mosoly ült. Nagyban tapsolt. Mikor ránéztél, még rád is kacsintott. Érezted, hogy nem csupán a kimelegedéstől piros az arcod. Még le sem értél teljesen a színpadról máris öröm ujjongásban törtél ki. Ahogy a többiek is. Nagyon boldogok voltatok. Még néhányan lementek utánatok, majd következett egy óra szünet az eredmény hirdetés előtt. Leültetek a helyetekre, bevedeltetek egy üveg vizet és csak pihegtetek. Majd neked ki kellett menned, így eltávolodtál tőlük. Elintézted, amit el kellett, majd egy nagy adag hideg vízzel jutalmaztad a kipirult arcodat. Mikor kissé lehűltél, elindultál vissza felé. Ám utadat állta egy nagy nagy akadály. Nyuszid került mosolyogva eléd. Ismét rákvörös lettél. Kuncogott.
-Nagyon nagyon jók voltatok. Nem is hittem volna, hogy egyáltalán tudsz táncolni- mondta olyan selymes hangon, hogy majdnem elaléltál. Várjunk...nem is hitte volna? Akkor nem ő állt a minap az ajtóban? O.o Ez új kérdéseket vetett fel, de azt majd később.
-Köszö-kösz-köszönj-köszönjük- alig bírtad kimondani, mire felnevetett.
-Nagyon aranyos vagy ^^- és kisimított egy az arcodba hullott hajtincset, és direkt vagy sem, de ezzel az arcodhoz is hozzáért. Ha eddig nem lettél volna elég vörös, hát most már biztosan az voltál. Elképesztő ez az ember *-* közel voltál az ájuláshoz. Nyeltél egy hatalmasat és csizmás kandúr szemekkel néztél rá. Olyan gyengéd mosolyt kaptál érte, hogy most már biztos voltál benne, hogy érted bizony lehet hívni a mentőt.
-Van még egy kis időnk, lenne kedved beszélgetni?- kérdezte kicsit halkabban. Bólintottál. Erre ő kézen fogott, és elindult veled a tető felé..................................................................................................................