Dögös Nyuszooo-5

Minden klassz, vagy mégsem?.........................

Kinyitotta neked az ajtót, amin te készséggel kiléptél. Ki léptél, merthogy a tetőre mentetek. Nagyjából derékig érő betonfal vette körbe a terasz szerű részt, kémények ágaskodtak a magasba, nem volt valami üdítő a hely. Ám a széléhez sétálva elállt a lélegzeted. Gyönyörű volt a kilátás. És mivel már esteledett, így a nap narancssárga fénye áztatta a várost. Elég magasan voltatok, hogy nagyon messzire el lehessen látni. Csak ámultál a "kerítésnek" támaszkodva.
-Szép, ugye?- Kérdezte Hoon szintén a látványban gyönyörködve.
-Igen, nagyon.- gondoltad, hogy akár még bókolhatnál is neki, de aztán meggondoltad magad. Úgy döntöttél későbbre hagyod. Pár percig csak álltatok egymás mellett. Ő könyökölt a betonon, te pedig csak álltál. Jóval magasabb volt nálad, így annyira nem is tűnt fel a dolog.
-Kérdezhetek valamit?-jutott eszedbe egy kis tisztázni való.
-Persze, nyugodtan- rád nézett és mosolygott. Közel voltál az ájuláshoz, de igyekeztél minél természetesebb lenni. Azért nyilván az őrült fanokból épp elég jut ki nekik. Nem akartál te is olyan lenni.
-A minap nem te viharzottál el a táncterem ajtajából?- nagyon meglepted. Igazából nem is értette, hogy mire gondolsz.
-Én a legutóbbi fotózkodás óta nem jártam abban a stúdióban- ezzel viszont ő lepett meg téged. Pedig megesküdtél volna, hogy ő volt. De ezek szerint tévedtél. Felsóhajtottál.
-De miért?- kérdezte jogosan.
-Csak én teljesen azt hittem, hogy téged látlak, ne haragudj, tévedtem- mondtad szemlesütve. Most ismerted be neki, hogy fel sem ismerted.
-Lehet, hogy valaki hasonlított rám- morfondírozta. Kicsit el is mélázott. Nem zavartad, csak nézted. Nézted azt a gyönyörű arcot, a még szebb barna szemeit, ahogy azok a távolba merednek. A haját a szellő kicsit összeborzolta. Önkéntelenül is oda nyúltál, és végig simítottál a buksiján, ujjaid között a hajával. Érezted, hogy kicsit beleborzong az érintésedbe. Tetszett amit éreztél. Majd te is visszarévedtél a távolba. Pár perccel később neki állt kérdezgetni. Honnan jöttél, miért vagy itt, meddig maradsz, hogy tanultad meg a nyelvet. Kész vallatáson érezted magad, de élvezted, hogy ennyire érdekli. Te alig tudtál kérdezni, mert mire kimondtad a választ, már jött is a következő kérdés. Nagyon kis aranyos volt, be nem állt a szája. A végén megakadt, hogy: "mit kérdezzek még" mondattal magában motyogjon, amire te jól elnevetted magadat. Ránéztél az órádra és majdnem szívrohamot kaptál.
-Öt perce bent kéne lennünk- mondtad neki elhűlve. Bólintott majd gyors beiszkoltatok. Mivel mindenki már majdhogy nem vigyázzban állt, így feltűnés nélkül elslisszantatok a tömeg mögött a helyetekre. A többiek csak rád néztek mosolyogva, sejtették, hogy hova lettél. Ma este az elődöntősöket válogatják össze, akik a holnapi este folyamán ismét összecsapnak. Ezért lett kétnapos a rendezvény. Kicsit bizakodtál abban, hogy ti is bekerültök, de tudtad, hogy közel sem voltatok olyan jók. Sajnos igazad lett. Erről most lecsúsztatok. De nem gond, legalább pihenhettek. Ám a végén a műsorvezető közölte, hogy a kiesettek holnap ingyen vehetnek részt, mint nézők a döntőn. Na gondoltátok ha már eddig eljutottatok, akkor ezt sem hagyjátok ki. Hátha lesz még esélyed holnap is beszélgetni a nyuszival. Nagyon-nagyon boldogan mentél haza. Vagyis mentetek. Mivel hatan voltatok, de ti ketten barátnőddel vidékiek, így megbeszéltétek, hogy bent alszotok az egyik lánynál, hogy ne kelljen utazgatni. Az egyikőjük feldobta, hogy mivel olyan jó hangulatban vagytok, miért nem mentek el bulizni. Rábólintottatok, te is úgy érezted, hogy most bőven van benned letombolandó energia. Így is tettetek. Úgy ugráltatok, pörögtetek az egyik jó nevű Club-ban, hogy a körülöttetek állók csak úgy lestek. Sajnos nem csak kedves emberek figyelmét hívtátok fel. A buli előtt kicsíptétek magatokat, kicsit talán kihívóbbak is lettetek, mint kellett volna. Amikor olyan zenét adtak le, amiért annyira nem vagy oda, szóltál a többieknek, hogy kimész a mosdóba. Elindultál. Utána pedig kimentél egy kicsit levegőzni, illetve a telefonod megállás nélkül csörgött, de bent esélytelen lett volna bármit is meghallanod. Mire megnézted volna, hogy ki keres ilyen veszettül, már félre is rántottak téged. Megijedtél. Három láthatóan részeg, ám nem éppen nádszál uraság vett körbe. Neki nyomtak a falnak. A telefonod elvették és a földhöz vágták. Nyilvánvalóan nem kirabolni akartak. Ennél mocskosabb szándékaik voltak. Nagyon megijedtél, de nem akartad feladni. Ütni, rúgni kezdtél, haraptál ahol csak érted őket. Erre azonban fejbe vertek. Össze estél. Köhögni kezdtél. Nem bírtál felállni. Hanyatt fektettek és az egyikük rád ült. Elkezdte kigombolni az ingedet. Sikítottál, de a buli miatt alig lehetett hallani. Befogták a szádat, de nem hagytad abba. Már kezdtél egyre elkeseredettebb lenni. Átjárta a testedet a halál félelem. Nem tudtad hogyan keveredj ebből ki, legyőzni három felnőtt férfit még akkor is nehéz ha nincsenek erőben. De ezeken látszott, hogy nem töltik feleslegesen az idejüket. Erősek voltak. Undor fogott el. Ráköptél arra, aki rajtad ült. Erre ő felpofozott. Az ütéstől csillagokat láttál és szédültél is. Érezted, hogy ez a fejbe veréssel együtt már több, mint amit elbírsz. Nagyon rosszul voltál, nem bírtál tovább ellenkezni. Elhagyott az erőd. Sírni kezdtél, de nem jött ki hang a torkodon. Úgy tűnt a sikítások miatt a hangod is elment. Rettegtél. Azonban mire épp elvesztetted volna a hitedet és az eszméletedet is, nagy puffanásoknak és hangos szitkozódásoknak lettél tanúja. A pasi  lekerült rólad, de valahol csak 3 méterrel arrébb ért földet. Érezted, ahogy valaki felemel, és arrébb visz, jó messze azoktól a barmoktól. Lábra állít, az arcodat két keze közé fogva irtó ijedten néz rád. Épp Kiseop állt előtted. Sírtál. Tudtad, hogy megmenekültél, mégis sírtál. De hirtelen meghallottad Hoon aggódó hangját is. Oda állt eléd, rátette a kezét a válladra. Úgy remegtél, mint egy nyárfa levél. Az agyad már felfogta, hogy nincs baj, de a tested még nem. Hoon egy "úristen" kíséretében magához szorított. Erősen ölelt. Belefúrtad az arcod a vállába. Eszméletlenül jól esett. Kiengedted a könnyeidet. Végre hang is jött ki a torkodon. Hallottad, ahogy a többi fiú is megérkezik, mindenki szitkozódva illetve érted aggódva. Eli vette észre, hogy veled együtt Hoon is remeg- vagyis te remegtetted szegényt. Hallottad ahogy elhűlve meg is jegyzi a többieknek. Talán tíz perc is lehetett, mire Hoon nagyon óvatosan elengedett. Abba hagytad a remegést, és a könnyeid is elapadtak.
-Jól vagy?- kérdezte nagyon aggódó szemekkel. Bólogattál. A többiek még elszitkozódtak kicsit a történteken. Soohyun enyhén fájlalta is a kezét, úgy tűnt egy pöppet erősebben ütlegelte azt, aki rajtad ült. Ő is hajította el, míg Hoon elintézte szépen a másik kettőt. Láttad mind a hármat eszméletlenül feküdni a földön. Ez némi elégedettséggel töltött el. Erre már a többiek is megérkeztek. Hiányoltak már, nem értették miért nem mész vissza. Felsikoltottak. Azonnal rájöttek mi történt. Hirtelen nem is érdekelte őket, hogy Idolokkal vannak körülvéve, csak az, hogy neked nem esett-e bajod. A fiúk felajánlották, hogy haza kísérnek titeket, amit el is fogadtatok. Érezted, hogy most cefetül félnél, ha csak úgy elindulnátok az éjszakában. Meg hát nem is laktatok éppen olyan közel. Útközben te végig Hoon mellett maradtál, ő pedig átkarolta a válladat. A többiek is szépen odacsúsztak a kedvencükhöz, egész jó hangulat kerekedett a végére. El sem akartátok hinni, hogy ilyen hétköznapi emberekként épp egy Idol Group kísér haza titeket. De végül is, ők is ugyanolyan emberek, mint ti. Kiderült hogy meghallották a sikításaidat, és tudták, hogy valami nincsen rendben. Örültél, hogy elég erőd volt ahhoz, hogy bárki is meghallhasson. Még ha nem is ők lettek volna, még akkor is. De így.........................az egész olyan volt, mint egy álom. Egy életre leköteleztek. Eldöntötted, hogy ezt még nagyon meghálálod mindannyiuknak, de leginkább az imádni való nyuszinak...............................................