Dögös Nyuszooo

Első találkozás :)

Nagyon sokat tepertél azért, hogy az álmod valóra válhasson. Az álom, mely elrepít Dél-Koreába. Nem számított, hogy Seoul vagy vidék, a lényeg, hogy az ország határain belül lehess. Sok csalódás, könnycsata, sírás-rívás, nyavalygás illetve ujjongás után végre megkaptad a lehetőséget. Egy vidéki egyetemre nyertél felvételt, méghozzá Nemzetközi kapcsolatok szakra. Nem igazán tudtad, hogy pontosan mit takar, vagy, hogy te ezt mennyire fogod élvezni, de szíved hatalmas dobbanásai úgy sejtették, hogy nem fogod megbánni. Féltél eleinte, hiszen teljesen egyedül voltál odakint, ám hamar kellemesen csalódtál minden eddigi hitedben. Az emberek, a tanárok, és a diáktársaid nagyon kedvesek voltak, befogadtak, nem hagytak magadra. Gyorsan feltaláltad magad, és már élvezted is az életed. Nem álmodtad ezt az életet, hanem élted ezt az álmodat. Boldog voltál. Az iskola kemény volt ugyan, de hellyel-közzel megbirkóztál vele. Következő meghódítandó terület a főváros volt. Hm, hogyan is állj neki. Hatalmas területe van, még Budapestnél is elképesztően nagyobb. Kellett egy terv. Háhá, de itt jön képbe a kikívánkozásod valódi tárgya. Nem más, mint a U-Kiss nevezetű Idol Group, kikért már egy jó ideje igencsak odavagy. Kimondottan pedig az egyik tagért, Hoon nyuszóért. Imádod a hangját, a szemeit, ahogy dobálja a haját, és ahogy folyton dülöngél. Igen, ezt mindenki észrevehette már, a kis nyuszoo szeret dülöngélni és dobálja a haját. ^^ Valahányszor megpillantottad egy képen, vagy videóban összeszorult a gyomrod, elfogott a nyüszíthetnék, sőt olykor majd leestél a székedről bűvöletedben. Egy szó, mint száz: bele vagy zúgva. Szóval akkor elő a térképet, és mehet a menet. Gyorsan kibogarásztad, hogy merre lehet az NH Media épülete, helyesbítve, annyira nem is volt gyors...alig találtad meg. De, persze sikerült, hiszen te sosem adod fel :). Így hát egészen véletlenül csupán elindultál, hogy hónod alá véve a fővárost betekintést nyerhess szíved választottjainak mindennapjaiba. Több hétvégédet is azzal töltötted, hogy elsétálgattál az épület előtt, de eddig mindhiába. Persze, azért sok felé elsétáltál még, barátaiddal meglátogattátok az állatkertet és a vidámparkot is- hát mit ne mondj, hatalmas adrenalin löketet adott neked egy-egy hinta. Múzeumok, galériák, semmi sem tartott vissza, de minden egyes felfedező nap el kellett, hogy menjetek a média épülete előtt is. Kezdtél elszomorodni. Ennyire ne lenne szerencséd? Na de hát fel a fejjel, még csak alig pár hónapja vagy kint. Az ösztöndíjad egész tanévre szólt, így van még időd bőven. Az egyik héten, péntek estére megbeszéltetek egy hatalmas banzájt bent a fővárosban, az egyik legmenőbb klubban. Nem vagy az a hű-de-inni-akarok típus, de lecsúszott egy kis Suju az este folyamán. Nem voltál részeg, csak a köznyelvvel élve: becsiccsentve. A többiek nagyban buliztak, mindenki talált is magának egy párt. Neked ehhez nem volt kedved, a te szívedet már egy dögös nyúl vitte el. Elindultál, hogy kicsit kiszellőztesd a fejed, mielőtt nagyobb baj lenne a Sujuból. Láttál az út szélén egy Uh-Mok árust. Nem igazán tudtad, hogy mit árul, valamelyik drámában láttál már hasonlót. Pár srác állt előtte. Megálltál és leültél egy padra. Hirtelen el kezdett kalapálni a szíved. Ösztönösen visszanéztél a fiúkra- majd elállt a lélegzeted. Nem hittél a saját szemeidnek. A dögös nyúl és a sexy leader sétált éppen vissza a kis autóbusz felé kezükben a frissen zsákmányolt nasival. Azt hitted valaki fejbe vágott és képzelődsz. Az a tökéletes arc, azok a babonázó, hihetetlenül gyönyörű szemek, az a mosoly *-* te jóég és a karjai...nem bírtál betelni a látvánnyal. Lefagytál, és ők már el is tűntek az éjszakában. Nem voltál benne biztos, hogy nem csak álmodtad az egészet. Nem szóltál a többieknek sem, biztos hülyének néztek volna, és ráfogják a Sujura. Hm, lehet, hogy igazuk is lett volna? Neeeeem....nem lehetne igazuk, te komolyan Őt láttad *-*. Teltek-múltak a napok, egyre többet morfondíroztál a dolgon. Azonban sajnos még saját magaddal sem jutottál dűlőre. Többször is elsétáltál az utcai árus felé, hátha ismét meglátod őket, de sajna nem volt szerencséd. Tanultál, lógtál a barátaiddal, próbáltad minél jobban kiélvezni az itt töltött idődet. Meg kell hagyni, jól érezted magad, egy pillanatra sem bántad meg a döntésedet. Egyik barátnőd meggyőzött, hogy próbáljatok ki bent a város mélyében egy táncstúdiót. Sosem tudtál táncolni, de itt most egy kezdő oktatást hirdettek, végül is, mi veszteni valód van? Lássanak csodát, egész kis hangulatos épületbe vezetett utatok. Több külföldi is volt ott, ennek nagyon megörültetek. A tanár "bácsi" egy középkorú férfi volt, nagyon kedves és értett is hozzá, hogyan tanítsa a sík hülyéket is ^^. Többször is eljártatok erre az órára, nagyon jó hangulata volt. Az épületben több terem is volt, kezdőknek, haladóknak és profiknak is. Olykor-olykor belestetek a többi terembe is, de hamar rájöttetek, hogy legfeljebb csak a sárga irigység foghat el titeket, ha őket nézitek. Így felhagytatok ezen szokásotokkal. Az egyik órán szép kis kihívás elé lettetek állítva. Tanár úr megkérdezte, kinek ki a kedvence, és a legtöbb szavazatot a Super Junior és a U-Kiss kapta. Meg is voltatok lepve, hogy még a B2ST-et és a Big Bang-et is leköröztétek. Minden esetre cefet büszkék voltatok ^^. Mondanom sem kell, a barátnőd is vérbeli Kiss Me. A Suju-sok a Mr. Simple koreóját, míg ti a U-Kiss- Everyday-ét kaptátok. Külön- külön csoportba verődve kellett megtanulnotok. Ez amolyan elővizsgának számított. Kegyetlenül nehéznek bizonyult mindkettő, de nem adtátok fel. A végére már egész szépen ment. Az utolsó órán tanár uratok meglepett titeket egy elétek felállított kamerával. Közölte veletek, hogy fel fogja venni a produkciót, és beteszi majd az archivumba, és ha befejeztétek a suli következő szintjét, levetíti nektek. Húztátok a szátokat, nem igazán tetszett, hogy meg lesztek örökítve. na de sebajse, ha ez itt így megy, ám legyen. Egész ügyesek voltatok mindannyian, nagyon nem is volt mire panaszkodni. Lassan már öt hónapja voltál kint, de azon az estén kívül semmi U-Kissre utaló nyomot nem találtál. 

Pár hetes szünet után elkezdtétek a kezdő szint következő lépcsőfokát. Szépen belejöttetek, jó volt a társaság is, anyagilag sem volt megterhelő. Egyik nap késésben voltál, ezért rohantál...a termetek a profik terme mellett volt, így először az előtt kellett elhaladnod. Futottál, észre sem vetted, hogy hirtelen valaki kilépett eléd a teremből. Neki mentél, szó szerint. Majdnem el is estél, hiszen a lendületed nem akart olyan gyorsan megállni. Az illető visszarántott, de a hirtelen mozdulattól egy kicsit megszédültél. Egy kicsit megszeppent hang kérdezte tőled, hogy jól vagy-e. Megfagyott a vér az ereidben. Ismerős volt a hang. Alig mertél rá felnézni, féltél, hogy ha megteszed, azonnal hívhatják érted a mentőt. Nos, ez majdnem így is lett. Felnéztél. Egy igazi nyuszi tekintetbe botlottál. Hoon nyuszoooo állt előtted...karjai a derekad körül, nehogy eless, a te kezeid pedig az ő karjain, ösztönösen oda tetted, ahogy visszarántott. Nem bírtál kinyögni egyetlenegy szót sem. Álltál ott némán, és érezted, hogy pirulsz. Nem is, már jóformán égtél. Az sem lepett volna meg, ha a füled is elkezd füstölni. Hoon egyből felkuncogott, amire te önkéntelenül is egy gyilkos tekintettel válaszoltál. Ezen pedig már nevetett. Elengedett, és még egyszer megkérdezte, hogy hogy vagy. Most már képes voltál egy "Jól, köszi"-t odavetni, de azért még ez is komoly nehézségekbe ütközött. Nem tudtad mi legyen, de erre hallottad bentről a kiabálást, ami a te nyuszóódnak szólt, hogy vissza megy még ma?! Tudtad, hogy nem tarthatod fel, bár a szíved is majd meg szakadt. Meghajoltál, bocsánatot kértél, ő is meghajolt és még egyszer búcsúzóul rád mosolygott, majd eltűnt az ajtón belül, mi be is csukódott mögötte. Te mér jó pár percig csak álltál ott, olvadva, pirulva és az eszed elvesztve. Hirtelen megcsípted magad, hátha most is csak álmodsz...de megugrottál, mert érezted a fájdalmat. Nyugalommal mégis az egekben lévő pulzussal konstatáltad, hogy ez márpedig nem volt álom. Találkoztál Hoonnal *-* nem is akárhogy!!! Nah akkor meg lett a következő küldetésed: ezt az egészet túlélni valahogy..........................